A Fújja el a szél album szövegei
2005.01.18. 12:39
Fújja el a szél
Elfelejtett szép emlék Egy el nem mondott szó Egy érzés, mi fogva tart És sírni volna jó Eltűnt, már ködbe vész Hisz ráhullott a hó
De most már érezd, hogy könnyen száll a szíved Most újra érezd, hogy új holnapra ébredsz
Hát fújja el a szél Addig szóljon a hangom, amíg hozzád ér A könnyem fújja el a szél Holnaptól már nem várok rád Fújja el a szél Addig szóljon a hangom, amíg hozzád ér A könnyem fújja el a szél Holnaptól már nem várok rád Fújja el a szél
Elvarázsolt éjszakák Nincs tanúnk, csak a hold A vándor most útra kél Hát nincs több, ennyi volt Fényünk, mint száz madár Sok felhôn áthatol
De most már érezd, hogy könnyen száll a szíved Most újra érezd, hogy új holnapra ébredsz
Refrén 2-szer
Jég a tűzben
Éjszakák Egy régen várt álomkép ránk talál Mint szédülten örvénylô vágy Mi szívünkhöz ér És égetôbb a tűznél
Ébredés Már érzem, hogy nem vár több tévedés Ha úgy kel fel reggel a Nap Hogy nálam vagy még Én semmi mást nem kérnék
Mert tôled érzem minden percben Hogy rám ragyog az ég
Mint jég a tűzben Úgy olvad szívem Egy forró érintéstôl Így lesz télbôl nyár Mint jég a tűzben Úgy olvad szívem Egy forró érintéstôl Így lesz télbôl nyár
Vízesés Mi ôrülten gyors Mint a szívverés Mit érzek, ha eljössz hozzám S így nézel rám A szívem, mint egy vulkán
Lángolás Az arcunk már forróbb Mint bármi más Ha hozzám érsz, megreng a föld S felkap a szél És feljebb visz az égnél
Tôled érzem minden percben Hogy rám ragyog az ég
Refrén 3-szor
Ha velem élsz
Fázva lépkedek az úton, át a városon Lassan esni kezd a hó, de ez sem baj Mert jól tudom, az utca végén állsz S a hóban rég csak engem vársz Jéghideg a két kezed De végre karjaidba zársz
Ha velem élsz, úgyis bárhol jó Mert van, amit el nem lep a hó Ha velem élsz, nem számít a tél Csak közelebb fúj minket a szél Ha velem élsz, úgyis bárhol jó Mert van, amit el nem lep a hó Ha látlak, elmúlik a tél A mosolyod forróbb mindennél
Az átható hideg, amelyben téged várlak én Olyan gyorsan múlik el, ha látom már Hogy jössz felém Az álmos téli csend kíséri lépteink zaját Jéghideg a két kezed De forró lesz az éjszakánk
Fákat tép a szélvihar Ne félj, nem ér minket el Csak annyi kell Hogy itt benn újra átölelj Ó, így lesz már, bármi vár Amíg hozzám bújsz, ha fáj S a holnap úgy jön el Hogy minket így talál
Refrén 2-szer
Itt megtalálsz
Szél hoz egy bús dalt Messze a tengerrôl Tán egy emlékbôl tér vissza S hív a nagy útra Képzelet szárnyán Úgy, mint egy álom Bárhol jársz, én várok rád
Itt megtalálsz Most, hogy szabad légy Menj és száguldj Várok rád, itt megtalálsz És ha szeretsz még Nem lesz más út
Céltalan kószálsz Elveszett árnyék Álmaid földjén Nem lelsz társra Túl sok a kérdés Nem találsz választ Semmi nincs úgy, mint rég Én mégis várok rád
Refrén
Érezlek, látlak Bármerre járhatsz Így ôrzöm képed Várlak, míg élek
Refrén
Érezlek, látlak Bármerre járhatsz Így ôrzöm képed Várlak, míg élek
Mama
Áll-e még a régi ház Vár-e rám sok hosszú év után Mint a füst a szélben ott fenn Sok régi perc mind úgy lett emlékké
Visszatér ezernyi kép Mindez álom már, de így is szép Sötét kút az éj, és kint süvít a szél Bár itt lennél
Annyit adj, hogy úgy legyen, mint rég Hozd el azt az édes érintést A becézô szót, az esték csöndjét Mama, kérlek, mondj még egy mesét Annyit adj, hogy úgy legyen, mint rég Hozd el azt az édes érintést A becézô szót, az esték csöndjét Mama, kérlek, mondj még egy mesét
Hozzád bújtam kislányként Bárcsak átölelnél úgy, mint rég Mint a napfény, úgy ragyogsz fenn Szívemben csak így látlak én
Refrén
Lásd, most is hívlak én És bár fájt, hogy elmentél Mindig bennem élsz S nem bánod tán Hogy százszor mondom Bárcsak itt volnál
Refrén 2-szer
Veled minden más
A város már rég ébresztôt fújt Állok az ablaknál Látom, hull az esô, szürke az út Nemrég még itt voltál Arcod arcomhoz ért Itt vagy, érezlek még De máris úgy hiányzol Bárcsak visszajönnél, Bár itt lehetnél Hisz tudom jól, hogy
Veled minden más Ez a csöndes kis ház Csupa dal lesz újra Ha visszatalálsz Mert veled minden más Te a napfényben jársz S tudom azt, hogy Engem a szívedbe zársz Holnap újra eljössz Én bármeddig várok rád Egyszer visszatalálsz Mert veled minden más Tudom, te is úgy vársz Ahogy én várok rád
Hosszú az út, véget nem ér Nézem az autóból Egyre hull az esô, Ezer felhô az ég Nemrég még öleltél
Arcod arcomhoz ér Itt vagy, érezlek még De máris úgy hiányzol Bárcsak ott lehetnék Melletted még Hisz tudom jól?
Refrén
Altass el
Az éj leszáll és ránk teríti súlyos, hűvös szárnyát A fák a szélben összebújnak, álmuk ôk is várják
Mint eltévedt gyermek, kit rémít az éj Várom azt, hogy végre hozzám érj
Gyere altass el, gyere altass el Hagyd, hogy érezzem, hogy óvsz Ha egy szót sem szólsz, ha csak rám gondolsz Nekem már az is jó, gyere bújj hozzám és Altass el, gyere altass el Hagyd, hogy érezzem, hogy óvsz Ha egy szót sem szólsz, ha csak rám gondolsz Nekem már az is jó, gyere altass el
Ne mozdulj, túl korán van várni még a hajnalt A végtelen megnyílt elôttünk, és én csak téged látlak
Mint eltévedt gyermek, kit rémít az éj Várom azt, hogy végre hozzám érj
Refrén 3-szor
Úgy nézz rám
Csak az fáj, amikor csend van benned Bánt, ha hallgatsz Mehetnék, ez a szív mégis inkább itt maradna Szép szavak csak szálljanak Nekik hinnem többé nem szabadna Nézd, a szívembe zártalak
Úgy nézz rám, 'hogy régen néztél már Hisz errôl álmodtál, szemedben újra ég a tűz Úgy nézz rám, s ha egy-két könnycsepp hull Majd a lelkem lángra gyúl Ahogy régen már, most úgy nézz rám
Bocsáss meg, a világ el nem lophat tôlem téged Hazugság, tudom, az fáj is ott benn, úgy mar, éget Csak szavak, mik bántanak Nekik hinnem többé nem szabadna Nézd, a szívembe zártalak
Refrén
Felejtsd a rosszat végleg Visszatér az álmunk Ezt hidd el egyszer még nekem Mert száz csodát még át kell élj És mától úgy vigyázunk Te rám és én rád, csak ne félj
Refrén 2-szer
Papírhajó
Veled az éjszaka úgy rohan el Röpke álomként, s már ébred a hajnal Futnak a percek és elfutok én Mint kósza szélben egy dallam
Nem látlak már, karod mást ölel rég Hátha gondolsz rám, ha ébred a hajnal Hallom a hangod, s bár nem tudom mért Választ küldök egy dallal
Így hát vízre száll egy papírhajó Vele üzenek, hajtja a szél Hogyha látod ôt, mondd el kis hajó Ég-e szemében a fény
S mondd el, ott várom majd Ahol a fák az égig érnek S mondd el, addig volt jó Amíg útját álltuk az éjnek S mondd el, ott várom majd Ahol a dallam szívbôl szólhat Mert csak így volt jó Így volt jó
Fázom az éjben, sötét a magány Talán gondolsz rám, ha ébred a hajnal Hallom a hangod, s bár nem tudom, mért Választ küldök egy dallal
Így hát vízre száll egy papírhajó Vele üzenek, hajtja a szél Hogyha látod ôt, mondd el kis hajó Ég-e szemében a fény
Refrén 3-szor
Jöjj velem
Látlak-e még, a távolság nagy fátyolként Terül rám és rád Látlak-e még, ki más voltál S egy ábrándért elhagytál Százennyi év sem volna elég Hogy értsem a rejtélyt, mért hív a hűség Mért hajt a láz, hogy űzötten élj S hogy eldobd, kit úgy szerettél
Csak egyszer jöjj velem úgy, mint rég Mert én, bármi is történt, várlak még S ha egy életen át várnék, még az is kevés
Látlak-e még, nincs válasz már A tűz még ég, szívem vár és vár Látlak-e még, s nem álomkép Hogy úgy, mint rég visszatérsz
Százennyi érzést élhetnénk át Kínzó a féltés, lelkembe vág Mért vagy még távol, mért hajt egy cél Hogy eldobd, kit úgy szerettél
Refrén 2-szer
A lét a tét
Ha semmi nincsen már Mi fogva tart és elvarázsol Úgy élj, itt a lét a tét Úgy érzed nincs tovább Gyönge vagy, és nincs kihez szólj Fáj még, és ez épp elég
De mindig ébred új nap Új erôt ad minden holnap Felrepít és elvarázsol Nincs mért félned
Bújj csak el, én mindig látlak Fuss csak el, én így is várlak Szállj, hogy hazatérj Bújj csak el, én mindig látlak Fuss csak el, én megtalállak Szállj, itt a lét a tét
Refrén
Valaki mindent lát Látja minden tévedésed Ott van veled, el nem éred Itt a lét tét Túl vagy sok tévedéden Nem te döntesz, várnak téged Úgy félsz, és ez épp elég
De mindig ébred új nap Új erőt ad minden holnap Hős leszel vagy eltipornak Nem kell félned
Refrén
|