A Világok Hangjai album dalszövegei
2006.10.25. 13:34
Hív a végtelen
Jártam már én annyi mindenhol, Ébredtem már tűnő álmokból. Láttam már hogy színek hullnak szét, Érted mégis útnak indulnék. Hisz hangod hallom messze távolból, Látom arcod fénylő lángokból. Félek elhagy mindens zép emlék, Hinnem kell hogy van még tűz, Mely értem ég. Indulnom kell...
Refr.: Hív a végtelen... --3X--
Jártam már én annyi mindenhol, Láttam tengert vad hullámokból. Kéklő mély, mely elnyel minden fényt, Köddé válhat minden szép emlék. De hangod hallom messze távolból, Arcod őrzöm legszebb álmomból. Rólad szól csak kezdet és a vég, Várj még rám, Én érted útnak indulnék. Indulnom kell...
Refr.: Hív a végtelen... --3X--
Hangod hallom messze távolból, Látom arcod fénylő lángokból. Félek elhagy minden szép emlék, Hinnem kell hogy van még tűz, Mely értem ég. Indulnom kell...
Refr.: Hív a végtelen... --3X--
Te vagy a jel
Tél volt, gyönyörű tél volt, amikor megtörtént velem és szép volt, csak a miénk volt, de valami eltűnt hirtelen ahogy csepp eső folyóba ér, hogy majd tenger nyelje el Túl szép volt, csak a miénk volt, de mégis véget ért, hogy egy új kezdődjön el
Refrén: Nekem te vagy a jel, amikor senki nem felel égig emel, hogy te vagy a jel, Hogy minden most kezdődik el! Amikor senki nem felel égig emel, nekem te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el!
Tél volt gyönyörű tél volt, még ma is épp úgy elhiszem oly szép volt, csak a miénk volt, de valami elmúlt kedvesem ahogy csepp eső folyóba ér, hogy majd tenger nyelje el Túl szép volt, csak a miénk volt, de valami véget ért, hogy egy új kezdődjön el
Nekem te vagy a jel, amikor senki nem felel égig emel, hogy te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el! Amikor senki nem felel égig emel, nekem te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el!
Nekem te vagy a jel, amikor senki nem felel égig emel, hogy te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el! Amikor senki nem felel égig emel, nekem te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el!
Amikor senki nem felel égig emel, hogy te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el! Amikor senki nem felel égig emel, nekem te vagy a jel Hogy minden most kezdődik el!
Képek egy filmből
Még mindig látom bár oly sok éj elszállt egy nyári éjszakán az esőben csak rám várt Képek egy filmből, ami csak kettőnkről szólt s hittük nem véletlen volt, s egy életre szól.
Még mindig érzem a forró borzongást a holdfényben átölelt, s már nem kellett senki más Képek egy filmből, ami csak kettőnkről szólt s hittük nem véletlen volt, s egy életre szólt.
Refrén: De ha menned kell, mert új világ vár rád Ha a kettőnk filmje nem forog tovább s hogyha egy napon majd múltba vágysz a lelked mélyén rám találsz ezután míg szived örzi filmünk dallamát.
Még mindig hallom suttogva lágy hangját hogy ennél szebb nem lehet, s boldog hogy rámtalált képek egy filmből, ami csak kettőnkről szólt s hittük nem véletlen volt, s egy életre szól
Refrén: De ha menned kell, mert új világ vár rád Ha a kettőnk filmje nem forog tovább s hogyha egy napon majd múltba vágysz a lelked mélyén rám találsz ezután míg szived örzi filmünk dallamát (2x) Ha a kettőnk filmje nem forog tovább s hogyha egy napon majd múltba vágysz a lelked mélyén rám találsz ezután míg szived örzi filmünk dallamát.
Forog a föld
Nézd ahogy lángol a táj, bíbor színekben ég most a látóhatár
Szél lágyan arcomhoz ér, ő is rólad mesél és csak hallgatom már
Mondd, ugye emlékszem rám? S a hajnal már újra nálam talál.
Amíg forog a föld én várok rád, néha közelebb vagy, mint gondolnád csak jönnél, bárcsak jönnél Amig forog a föld én várok rád, se tél, se fagy, sem távolság nincs többé, nem lessz többé tél
Egy árny ott a dőnék közt jár, ahol búcsút mondtál szívem még visszavár Még most is lángol a táj, biborszínekben ég, ott a látóhatár
Mondd, ugye emlékszem rám? S a hajnal már újra nálam talál
Amíg forog a föld én várok rád, néha közelebb vagy, mint gondolnád csak jönnél, bárcsak jönnél Amíg forog a föld én várok rád, se tél, se fagy, sem távolság nincs többé, nem lessz többé tél
Mondd, ugye emlékszem rám? S a hajnal már újra nálam talál
Amig forog a föld én várok rád, néha közelebb vagy, mint gondolnád csak jönnél, bárcsak jönnél Amíg forog a föld én várok rád, se tél, se fagy, sem távolság nincs többé, nem lessz többé tél (2x)
Volt egy lány
Volt egy lány, aki csillagok közt álmodozva járt Aki hitte még, hogy minden csak rá várt Mint szirmát bontó apró kis virág Dúdolta dallamát
Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál Aki jóban-rosszban majd mellette áll És többé nincs határ
A sűrű éjben fény leszek Mi távolból hozzám vezet És többé nem félek, ha karjaidban ébredek Ha szomjazol, én víz leszek S ha átölel majd két kezed Bármi lesz, bármi vár Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már
Volt egy lány, aki börtönébe zárta önmagát Kit ma nem tart vissza már egy fél világ Hogy mint szirmát bontó apró kis virág Dúdolja dallamát
A sűrű éjben...
S ha útvesztőben lépkedek S tőlem félhomály még rejteget És a félelem szorít magához majd Akkor téged hív a képzelet Mert érted mindent megteszek Csak jöjj! Várok rád!
A sűrű éjben...
Bármi lesz, bármi vár Bármi lesz, bármi vár Bármi lesz, bármi vár Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.
Papírhajó
Veled az éjszaka úgy rohan el Röpke álomként, s már ébred a hajnal Futnak a percek és elfutok én Mint kósza szélben egy dallam
Nem látlak már, karod mást ölel rég Hátha gondolsz rám, ha ébred a hajnal Hallom a hangod, s bár nem tudom mért Választ küldök egy dallal
Így hát vízre száll egy papírhajó Vele üzenek, hajtja a szél Hogyha látod ôt, mondd el kis hajó Ég-e szemében a fény
S mondd el, ott várom majd Ahol a fák az égig érnek S mondd el, addig volt jó Amíg útját álltuk az éjnek S mondd el, ott várom majd Ahol a dallam szívbôl szólhat Mert csak így volt jó Így volt jó
Fázom az éjben, sötét a magány Talán visszatérsz, ha ébred a hajnal Hallom a hangod, s bár nem tudom, mért Választ küldök egy dallal
Így hát vízre száll egy papírhajó Vele üzenek, hajtja a szél Hogyha látod ôt, mondd el kis hajó Ég-e szemében a fény
Refrén 3-szor
Elmegyek
Már régen nem érzem, hogy minden múló percem pont úgy szép, mintha ébren álmodnék. Már régen nem értem mi tarthat vissza, mondd mit várok még? ha legbelül már indulnék
Mert mélyen bennem hangok szólnak álmok nélkül nincsen holnap félelmből miért maradjak már?
Refrén: ha egyszer elmegyek távol mindent újra kezdek nélküled Engem már hiába vártok. Elmegyek. Szárnyam nincs és mégis szállok, holnaptól új úton járok többé engem nem találok már.
En vártam, csak vártam, hogy újra rámtalál mi elmúlt rég mi mára már csak szép emlék És vártam, sak vártam, hogy lesz mi vissza tart, ha elmennék de távol vagy, hogy érthetnéd?
Mert mélyen bennem hangok szólnak álmok nélkül nincsen holnap félelmből miért maradjak már?
Refrén: ha egyszer elmegyek távol mindent újra kezdek nélküled Engem már hiába vártok. Elmegyek. Szárnyam nincs és mégis szállok, holnaptól új úton járok többé engem nem találok (2x)
Mert mélyen bennem hangok szólnak álmok nélkül nincsen holnap félelmből miért maradjak már?
Refrén: ha egyszer elmegyek távol mindent újra kezdek nélküled Engem már hiába vártok. Elmegyek. Szárnyam nincs és mégis szállok, holnaptól új úton járok többé engem nem találok
Elmegyek távol mindent újra kezdek nélküled Engem már hiába vártok. Elmegyek. Szárnyam nincs és mégis szállok, holnaptól új úton járok engem többé nem találok már.
Ébredj fel, Kiscsillag
Messze földön élt egy lány, távol hol már szél sem jár, sűrű erdő mélyén állt egy vár. Volt egy színes, forgó bál, hol messziről jött vándor járt, s a lány szívére átokláncot zárt. De ha hajnal jár, egy kis dallam száll.
Refr:
Ébredj fel kiscsillag, indul a tánc Mondd, mit kívánsz és a holnap majd elhozza. Ébredj fel kiscsillag, indul a tánc Hány évig vársz, míg az álomból új élet, álomból új élet vár.
Nyárból tél lett, s télből nyár, a vándor régen távol jár, jégbe zárva alszik még a lány. Nincs kiút az átokból, mozdulatlan álomból, nem találja száz herceg sem már. De ha hajnal jár, egy kis dallam száll.
Refr.
Ébredj fel kiscsillag, álmodból új élet, álmodból új élet vár.
Pár lépés a végtelen
Csak pár lépés a végtelen Már nem tart vissza semmisem Ha álom volt mit tőled kaptam ébrednem kell azt hiszem
Egy álmatlan éjjel mind úgy hullott széjjel mi volt...
Csak pár lépés a végtelen már nem tart vissza semmisem Ha karjaidban alszom el, már nem rémíthet senki sem Mint anyját a gyermek még egyszer ölelj meg Így jó
Már semmit se bánjunk ha tévúton jártunk Hisz egy volt az álmunk csak egymásra vártunk De félek már késő az éj lassan Már körbezár.
Én áldom a sorsom minden áldott percben Hogy rám bízott Téged, És rád bízott engem De kérlek most indulj És vissza se nézz többé már
Csak pár lépés a végtelen És többé nem jöhetsz velem most bátor légy most légy erős és kérlek ne sírj kedvesem
Egy perc volt az élet mi tőled oly szép lett Így jó
Már semmit se bánjunk Ha tévúton jártunk hisz Egy volt az álmunk s csak Egymásra vártunk De félek túl késő az éj Lassan már körbe zár
Én áldom a sorsom minden áldott percben Hogy rám bízott Téged, És rád bízott engem De kérlek most indulj És vissza se nézz többé már
Már túl közel a végtelen Most húzz magadhoz kedvesem Még annyi mindent mondanék De várnak rám a semmiben Hát őrizz meg engem, Úgy engedj elmennem Így jó.
Most mennem kell........
Vándormadár
Távol felhők közt szállnék, Mint vándormadár. Messze-távol úgy szárnyalnék, Mint ki eldobta száz évnek láncát. Távol hófödte tájon, Egy vándormadár. Nincs mi fájjon, Nem ér el már Aki megkötné szívemnek szárnyát.
Refr.: Nézz rám most mégegyszer, Aztán engedj el. Túl régen várok már, Indulnom kell. Nézz rám most mégegyszer, Aztán engedj el. Rám mostmár más út vár, Indulnom kell.
Távol felhők közt szállnék, Mint vándormadár. Messze-távol csak én és a szél, Nincs ki megtörje kettőnknek láncát. Távol kék égen szárnyal Egy vándormadár. Nincs mi fájjon, Nem ér el már, Aki rám vetné száz élet láncát.
Refr.: Nézz rám most mégegyszer, Aztán engedj el. Túl régen várok már, Indulnom kell. Nézz rám most mégegyszer, Aztán engedj el. Rám mostmár más út vár, Indulnom kell.
Bár jól tudom, Lesz majd ki vissza vár. Mennem kell, Nincs visszaút, Mert hív a táj.
Refr.: Nézz rám most mégegyszer, Aztán engedj el. Túl régen várok már, Indulnom kell. Nézz rám most mégegyszer, Aztán engedj el. Rám mostmár más út vár, Indulnom kell.
Most úgy ölelj
Árnyékok nélkül mit ér a fény? mit ér a holnap, ha nem melletted ér? Új álmok nélkül nincs már remény, egy utolsó percre még légy enyém.
Elmékek nélkül, mit érek én? Nem hittem volna, mindez véget ér. Ábrándok nélkül lett rám az éj Egyetlen percig még légy enyém
Refrén: Most úgy ölelj, mint senki más Ahogy a karjaidba zársz a legszebb vallomás Hát úgy ölelj, mint senki más Két szívnek most a föld megállt, és nem forog tovább Hát úgy ölelj...
Forróság nélkül mit él a szél? Lágy hangod nélkül nincs mi elkísér S ha nem lesz több holnap, nem bánom én Csak egyetlen percig még légy enyém
Refrén: Most úgy ölelj, mint senki más Ahogy a karjaidba zársz a legszebb vallomás Hát úgy ölelj, mint senki más Két szívnek most a föld megállt, és nem forog tovább
Ha múltban élsz, ott nem lel rád a holnap És nincs jövő mi biztosan rád vár Most van itt a perc mi könnyen múlhat hát érezd át, érezd át
Refrén: Most úgy ölelj, mint senki más Ahogy a karjaidba zársz a legszebb vallomás Hát úgy ölelj, mint senki más Két szívnek most a föld megállt, és nem forog tovább (2x) Hát úgy ölelj...
|